Berekfürdőn, Karcagon és Püspökladányban is megelevenedtek a régi népszokások, melyben eljátszották Jézus születésének történetét.
2016-06-04 21:53:42 2016.június 10-én és 11-én évet zár a debreceni Rocksuli a Roncsbárban! A két nap a Rocksuli diákjai tanárjai és a vendégeik több mint 100 dalt adnak elő. Belépő: 1.000 Ft a napijegy, 1.400 Ft a kétnapos bérlet. Jegyek kaphatóak elővételben a Roncsbárban! Csatlakozz az eseményekhez! |
2016-06-03 08:54:40 A Sárrétudvari Jókai Mór Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola mellett épülő tornaterem alapkövét tették le 2016. június 1-jén. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által működtetett Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programban megvalósuló beruházás várhatóan még idén lezárul. Sárrétudvariban a 272 millió forintból épülő tornaterem-beruházás lehetőséget teremt a mindennapos testnevelésórák megtartásán túl kosárlabdázásra, röplabdázásra, teremfocira. A létesítmény színesíti a település mindennapi sportéletét is, hiszen oktatási időn kívül szélesebb közönség számára is hozzáférhető lesz. (forrás:kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/vagyonpolitikaert-felelos-allamtitkarsag/hirek/uj-tornatermet-kap-sarretudvari-altalanos-iskolaja) |
2016-05-31 19:05:46 Pietro Mascagni Parasztbecsület c. művét láthatja a művelt közönség 2016. június 11-én (szombaton) 19:00-től Karcagon a Déryné Kulturális Központban (Dózsa György út 5-7.) Szereposztás: Santuzza - Balga Gabriella, Turiddu - Turpinszky Gippert Béla, Lola - Gémes Katalin, Alfio - Tóth János, Lucia - Kovács Annamária. Rendező: B. Török Fruzsina (a képen) Vezényel: Daru Andrea. Közreműködik : Karcag Város Szimfonikus Zenekara és Egyesitett Vegyeskar. Jegyárak: 2.000.- 1.600.- 1.200.- Információ és jegyrendelés: 59-503-224/13 mellék |
2023-05-31 12:17:39
|
2016-05-30 17:34:07 A fazekas hagyomány és dinasztia 300 éves története Egy ősi mesterség és annak legifjabb mestere, aki az évszázados hagyományokat átvéve, de a mai elvárásoknak megfelelve alkotja kerámiáit. A múltja iránti mély tisztelet és a szakma fenntartása az elkövetkezendő nemzedéknek, ez a legfontosabb hitvallása. Nádudvar a Hortobágy és a Sárrét határán fekvő település, amely a mindenhol megtalálható nádról és az abból kerített udvarokról kapta a nevét. Igazi hírnevét azonban a nagy hagyományoknak örvendő fazekasságának köszönheti. A nádudvari fazekasság több évszázados múltra tekint vissza, amely 1714-től a Fazekas családban apáról fiúra öröklődik. Egyenes út vezetett a szakmához Így tehát ifj. Fazekas István egy 300 éves fazekas dinasztia legfiatalabb generációja, aki immár 20 éve megvetette a lábát ezen a területen. Jelenleg családjában ő képviseli a jelenkori fazekas nemzedéket, mely mesterséget természetesen édesapjától vett át. Már kicsi korában betekintést kapott a szakmába, édesapjától a mesterség minden csínját-bínját személyesen tanulhatta el. Talán természetesnek mondható, hogy ő is fellépett a több évszázada kitaposott útra, hogy tudásával gazdagítsa a nádudvari fazekas kultúrát. Amitől egyedi Nádudvarra elsősorban a fekete kerámia jellemző. Egy rövid időszaktól eltekintve nem is készült más a településen. István dédszüleinek időszakában volt nagyjából 30-35 év, amikor elsősorban mázas kerámiák készültek. Ez az időszak alapokat teremtett a mázas cserép elterjedésének, de jelentőségük sosem lesz akkora, mint a fekete kerámiának. Egyébként van egy harmadik ága is az itteni fazekas kultúrának, ez pedig a terrakotta darabok. Tulajdonképpen az elkészítési eljárás hasonlít a fekete kerámiához. Ugyanúgy le vannak mintázva (sikálva) egy kővel, mint a feketék. A különbség az égetési eljárásban keresendő. Míg a fekete kerámia esetében a füstöt ráfojtják az edényekre – attól lesznek feketék -, addig a terrakottánál a füstöt kiengedik, amitől barnás színt kap. Ami a készítés hagyományait illeti, elvenni abból nem szabad, hozzátenni azonban igen. Minden kornak és minden készítőnek vannak jellegzetességei, amitől beazonosíthatóvá válik. István szerint fontos a megújulás és az egyéniség. Nem csak azért, hogy a készítő stílusjegyei elkülönüljenek a másikétól, hanem azért is, mert a mai világban már nem állná meg a helyét az a tárgy, ami mondjuk 200 évvel ezelőtt nagy népszerűségnek örvendett. Van is a Fazekas dinasztiának egy bemutatóterme Nádudvaron, ahol megtekinthetőek a készítések, a forma- és stílusvilág változásai generációról generációra. Ebben a bemutatóházban a család története, néprajzi gyűjtemény illetve a legfiatalabb leszármazott, István munkái tekinthetők meg. Akár évezredekig fenn tud maradni „A” kategóriás termékeivel 1996-ban elnyerte a népi iparművész címet. Hazai és nemzetközi kiállítások alkalmával igyekszik megismertetni a családi hagyományokat, a saját munkáit illetve a fekete kerámia szépségeit. A külföldi fesztiválokat kifejezetten tanulságosnak látja, hiszen az emberi kapcsolatokon túl más népek hagyományaiból is tud tanulni illetve merítkezni. Érdekes összevetni a hasonlóságokat és a különbözőségeket más nemzetek fazekas kultúrájával. Jövőbeni legfontosabb célkitűzése, hogy alkotómunkájával megfeleljen és tisztelegjen a több évszázados családi hagyományoknak. Mint mondja, nagy felelősség ez a fajta alkotómunka, hiszen az egyik legtartósabb anyag van a birtokában, amely akár évezredekig fenn tud maradni. A cseréptöredékek sok-sok emberöltő után is beszédes darabjai lehetnek egy-egy időszaknak, ezért fontosnak tartja, hogy a mai készítések is ennek a ténynek tükrében szülessenek. (J. Németh Emília - forrás:magyartermekonline.hu/hagyomany/fazekas-hagyomany-dinasztia-fekete-keramia-tortenete-nadudvar-csalad/ |
2016-05-26 07:39:01 Dr. Pinczés István, a Debreceni Színjátszó Stúdió vezetője, a Csokonai Színház egykori főrendezője, a Pesti Magyar Színház volt rendezője, a Griff Bábszínház volt igazgatója a japán-magyar színházi kapcsolatok, illetve a két ország közötti kölcsönös megértés elmélyítésében tett erőfeszítéseiért „A Felkelő Nap Arany és Ezüst Sugarainak Rendje” japán kormánykitüntetésben részesül. Első külföldiként kapja „A Felkelő Nap Arany és Ezüst Sugarainak Rendje” az egyik legmegtisztelőbb és legnagyobb becsben tartott japán kormánykitüntetés; tavasszal és ősszel adományozható. Évente öt japán állampolgár kaphatja meg kulturális területen elért eredményeiért. Pinczés István az első, aki külföldiként a tokiói külügyminisztérium által kitüntetésben részesül színházrendezői és kulturális kapcsolatépítő tevékenységének elismeréséül. Az indoklásban szerepel: Pinczés István a helyi színházi társulat rendezőjeként nagyban hozzájárult Debrecen, Hajdú-Bihar megye és Tojama megye közötti, több mint 30 évre visszanyúló művészeti kapcsolatok ápolásához, valamint a Magyarország és Japán közötti kulturális kapcsolat erősítéséhez. Magyarország különböző városaiban aktívan részt vett Japánt bemutató programok szervezésében, ezáltal is hozzájárulva a japán kultúra népszerűsítéséhez. New Yorkban kezdődött a kapcsolat Az 1981-ben induló amatőrszínházi kapcsolat New Yorkban jött létre a Debreceni Színjátszó Stúdió és a Hirosi Koizumi vezette japán Bungeiza Gekidan között. Ez később hivatásos színházi kapcsolattá, illetve a Kölcsey Művelődési Központ bekapcsolódásával a művészet más területein (klasszikus zene, kórusének, népzene, japándob, néptánc, balett, showtánc, tárgyalkotó népművészet, képzőművészet, virágkötészet, japán képírásművészet, bábszínház, stb.) is sokrétű és gyümölcsöző együttműködéssé terebélyesedett Tojama és Debrecen művészei, valamint Tojama megye városai (Takaoka, Inami, Jokkaicsi, stb.) és Hajdú-Bihar megye városai (Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény, Derecske, Püspökladány, stb.) között. A több mint három évtizedes kulturális kapcsolat során mintegy 1500 japán művész érkezett Magyarországra, és közel 1000 Hajú-Bihar megyei művész mutatkozott be Tojama megyében. (forrás: www.civishir.hu/kultura/oriasi-megtiszteltetesben-reszesult-egy-debreceni-muvesz/0525160240) |
2016-05-24 08:39:49 Varga Éva (Komádi, 1962. október 9. –) Jászai Mari-díjas magyar színésznő. Színi tanulmányait 1981-ben kezdte a Nemzeti Színház Stúdiójában. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1983 és 1987 között végezte Horvai István osztályában. A főiskola után a debreceni Csokonai Színház társulatához került, melynek 2004-ig volt elismert és népszerű tagja. 2001-ben színházi rendezőként is megismerte a közönség. A színészet mellett tanítással is foglalkozik. 2002 és 2006 között a Pesti Magyar Színiakadémia növendékeinek oktatott színészmesterséget. Az Etüd Zeneművészeti Szakközépiskola tanára. Munkájáért hat alkalommal kapta meg Debrecen város nívódíját. Déryné-díjjal (1993), Jászai Mari-díjjal (1996) és Domján Edit-díjjal (2001) tüntették ki. Egy lánya van, Szarka Eszter Luca. (forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Varga_%C3%89va_%28sz%C3%ADnm%C5%B1v%C3%A9sz%29) |
2016-05-19 12:54:44 A Délibáb Népzenei Együttes alapítója, a tágabb szülőföld népzenéjének elhivatott gyűjtője, kutatója, a Délibáb Klub egyik létrehívója sajnos, nem tudja már számtalan tervét megvalósítani. Mi, akik ismertük, tiszteltük, szerettük őt, most annyit tehetünk, hogy a május 20-ára tervezett félévzáró Délibáb Klub-esten gyertyát gyújtunk emlékére – közölte kedden a Debreceni Művelődési Központ. Mindenkit várnak, aki szeretné a népzenész társakkal, tanítványokkal, barátokkal, ismerősökkel együtt közösen búcsúztatni a csöndes, népzenés virrasztáson Joób Árpádot 2016. május 20-án, pénteken, 19 órától a Debreceni Művelődési Központ Belvárosi Közösségi Házában (Kossuth u. 1.). (forrás:haon.hu) |
2016-05-19 19:37:27 - Halló! Szerbusz. Én vagyok. -… - Jól. Persze. Ne izgulj. Beveszem a gyógyszereket mindig, ahogy te mondtad. -… - Az orvos? Igen, igen. Sűrűn meglátogat. Nem, nem. Egy fillért sem, pedig adnék neki. -… - Az anyádhoz? Oda én naponta elmegyek. Meglocsolom a sírján a virágokat. Sokat beszélgetünk. -… - Nem, nem. Nem éhezek. Most csodálkozol biztos. Naponta főzök. Már ma is kész az ebéd. azt kérdezed mi lesz? (kis csend)…rostélyos vegyes körettel és…és somlói galuska.(nagyot nyel) -… - A szociális gondozó? hát miért jönne? Én mindent elrendezek. -… - Hidd már el, nem vagyok magányos, jól is alszom. Sok a barátom. Sűrűn összejövünk (kis csend, elgondolkodik) A Pista?... ő … ő régen meghalt. A Zoltán bácsi? Te így nevezted. Nem is tudod? Már tíz éve eltemettük. Nagyon beteg volt… és Karcsi is, meg Andris …(és számol az ujjain) -… - Nézem hát! Késő estig tévézek. Nem! Nem kell szemüveg. Jó hogy megműttettem. A szemorvos mindig megdicsér. Mondtam is neki: a látásom, mint a sasnak. (hosszas csend,elbóbiskol, majd felrezzen, körülnéz ) - Na, szerbusz. Vigyázz magadra kisfiam! Majd hívlak máskor is – szól bele a süket, évek óta nem működő telefonba. Reszkető kézzel teszi helyére a kagylót. Kiballag a ház elé, ott leül és elszundít. Már öt perce szól kitartóan a kapucsengő és szólongatják. - Kovács bácsi! Kovács bácsi! Itt az ebéd! Azt üzenik a konyhások, hogy máskor mossa el jobban az ételhordót! Piszkos volt. Áll némán a fiatal nővel szemben, öregségében leforrázva, megalázva. (Írta: Anyóka) |
2016-05-11 16:39:49 Reggel van. Állok a kertben. Kivirágoztak a cseresznyefák. Mennyasszonynak öltöztek. Távolabb valamelyik fán burukkol egy gerle. Monoton ismétléssel felel rá már negyedórája egy kakukk a Lőrinc-hegy irányából. A hegyoldal bársony zölddel takarózik. Boldog kibomlott rügyek ülnek az ágakon. Eső mosta friss a reggeli levegő. Csak jelen lenni benne némán szemlélődve – mondom magamban. Mennyei érzés. Már elcsendesedett a rigók reggeli hangoskodása. Megtörtént a területfelosztás. Mindenki elkiabálta, hogy: - itt én! itt én! itt én vagyok! A kis tojások életreményén ülnek a szárnyasok. A kert alatti cserjésben – a senki földjén – rikácsolva veszekednek a szajkók. Sose tudtam megfejteni, hogy közöttük ez vita, vagy csak beszélgetés. Egy fácánkakas rikkantja el jelenlétét. Körülötte lehet valahol a kis szürke tojó. Meglepődök! Egy őz sétál el a bozótos előtt. Nem mozdulok. Felém néz. A szemében bizalom van. Késztetést érzek, hogy ezt a bizalmat megerősítsem benne. A tekintetemmel mondom: - Csak nyugodtan! Itt nem bánt senki. Talán érti. Pár percig nézzük egymást, aztán legelészve továbbáll. Holló pár repül el fent a magasban. A szomszéd kert háborítatlanságán megy át egy tépett farkú róka. Keresi a kiutat a kerítésnél. Kétszer megkerüli a házat. Szólok hozzá. Rám néz. Figyelmeztetem: - Csak semmi vérengzés! Sunyi pillantása a válasz: - Nem! Nem! Hidd el! Csak épp az éhem verem el. Lendületet vesz. Átugrik a kerítésen. Megy az erdő felé. Nézem a zengő tavaszi megújulást. Kell a reggeli séta a kertben. Ez az én imádságom. Kinyíltak a hagymás virágok. Bólogat a nárcisz. A jácint apró harangocskái. Küldik az illatot versenyezve a kerítés melletti ibolyással. Kerekre telt tulipán bimbók sorjáznak vékony szárukon. A kerti fű zöldjét elönti a vadkankalin sárgája. Hízik a kerítés tetején futó lilaakác virágfürtje. Megújuló remények harsognak a kertben. Tisztára mossák lelkem gubancait. Valaki ablakot nyit. Rádiója bekapcsolva. Hangosan ömlenek ki a hírek: robbantottak, kerítést szakítottak át, csaló cégeket lepleztek le, lemondott, sikkasztott, elfogták, elítélték, megölte… és, és ömlenek a tolakodó hírek. Ekkor fellázad bennem ordítva egy hang: Tessék kikapcsolni! Itt béke van, nyugalom… és tavasz. (Írta: Anyóka) |
A J Á N L Ó
www.facebook.com/fenyvespanninyaralo
Kézműves tollak a Tiszából a Tiszáért
Tiszából gyűjtött kupakokból és uszadékfából készít tollakat az abádszalóki Telekes Attila, aki minden eladott darab után támogtja a Tisza megtisztítását.
Web: www.tasysdesign.hu/tollak/
YouTube: youtube.com/@madeintisza-to
Facebook: www.facebook.com/attila.telekes
www.meska.hu/shop/DoridaDesign
www.facebook.com/mazacskakeramia
www.facebook.com/palettamuhely
www.facebook.com/Illatviaszgyertya
FUSZEKLI
Dorinette Műhelye